2012. március 30., péntek

Emma első váci kiruccanása

 Emmával és Zsófival meglestük a tavaszi váci belvárost, a forró csokit, a macaront és remek volt! :-)














2012. március 25., vasárnap

Emma megismeri Krisztiánt


Emma végre találkozott a három héttel "idősebb", imádnivaló unokatesójával, Krisztiánnal, s mindezt békés szundival és egy kis falatozással ünnepelte. Hiába, még nem érdeklik a fiúk. :-)









Emma 7 hetes


Drága Emma!

Olyan hálás vagyok neked.
Azért, hogy hozzánk érkeztél, hogy igazi családdá tettél minket, hogy szeretsz.
Azért, hogy vidámságot hozol a napjainkba.
Azért, hogy amióta te vagy, én erős, bátor, békés vagyok.
Azért, hogy türelemre tanítasz.
Azért, hogy feltétel nélkül, mindig szerethetlek.

Mama






2012. március 23., péntek

Hétköznapjaink

 Békés szundi a tavaszi kertben:



 Az első fagyi, és séta a Feneketlen tóhoz:










Apa ügyeletben, a nagy ágy csak Emmáé és az enyém. Gondoltam, ma lesz helyem bőven. Nem is tévedhettem volna nagyobbat. A kis kúszóbajnok egyre közelebb préselődött hozzám, reggelre már a falon feküdtem kilapulva, így:



Tornász Emma: 




Repülőzés, és egyéb esti apa-játékok:








2012. március 18., vasárnap

Emma 6 hetes

 
Ilyen vagy te, Emma, túl életed hatodik hetén:

Nagylány.
Bizony, végleg kiléptél az újszülöttkorból, már egy valódi kis hölgy vagy, nagyra nyílt szemekkel, saját akarattal. Nincs már csöndesen átaludt délelőtt, nincs már mami letett, ittmaradok, szundikálok, helyette éber, izgő-mozgó Emma van, aki a világra (=apa, anya) kíváncsi a nap bármely részében. Nagylányos sikként a héten elhatároztad, hogy kihagyod a nappali alvásokat, (esetleg séta közben és szopizások után sziesztázol kicsit) és inkább szórakozol. Persze ilyenkor estére egy álmos, ásító manóvá válsz, akitől nem áll távol egy kis nyafi, még szerencse, hogy hét végére hagytad magad meggyőzni, és visszaemlékeztél, milyen édes is tud lenni egy többórás szundi ebéd után.
Sózsák.
Nincs kedvesebb elfoglaltságod, mint rajtam lógni. A karomon, a vállamon, az ölemben, kétség kívül én vagyok most számodra a legkényelmesebb pihenőszék. Nincs az a gond a te kicsi világodban, ami ne oldódna meg egy anyai öleléstől. És én ezt szeretem, nagyon szeretem, hiszen az én világomban is mindenre orvosság a te kis puha érintésed, - imádom, ahogy kinyitod, becsukod a kis ujjaidat, mintha simogatnál, ahogy játszol a kezeddel – a finom illatod, az, hogy tudom, jó neked, a legjobb. És mert te már egy 4410 grammos csöpp óriás vagy, bizony esténként igen bánom, hogy nem végeztem karizomgyakorlatokat a 9 hónap alatt, amíg vártalak, mert ezek a karok, amik téged tartanak, igen gyengének bizonyulnak.
Okos.
Imádnivaló vagy, ahogyan egyre jobban figyelsz mindent, ami körülvesz. A fényeket, a napsütést, az arcokat, a hangokat, a tárgyakat. Ahogyan tudod, hogy mikor mi következik egy napban. Ahogyan időzíted az evéseidet. Ahogyan jelzed, hogy mikor mire van szükséged. Mindent tudsz, amit tudnod kell, hogy boldog légy.
Nagydumás.
Kíváncsian várjuk, hogy megeredjen a nyelved, és csak hallgassunk, hallgassunk majd téged, mert már most mosolyt csalsz az arcunkra a kedves kis hangokkal, amik elhagyják a pici szádat. Egyre többször, egyre viccesebben közlöd velünk, hogy milyen jó neked, és ez nagyon jó nekünk.
Gyönyörű.
Napról napra szebb vagy nekem. Minden éjszaka, amikor kiveszlek a bölcsőből, újra rácsodálkozom, hogy milyen angyalian kedves a szépséged. A csillogó szemed, a kerek pofid, a mosolyra forduló szád, a cuki grimaszaid. Nincs is nálad szebb!
Szeretetteli
A legjobb azt látni, hogy milyen boldoggá tesz téged a mi közelségünk. Ahogyan ránk mosolyogsz, ha közel hajolunk hozzád és viccesen beszélünk neked, ha megsimogatunk, vagy ha kapsz egy cuppanós puszit. Ahogyan megnyugszol, ha átölelünk. Ahogyan békésen elalszol, ha mellénk fekszel. Ahogyan megtelik a szíved szeretettel, amikor együtt vagyunk. Nagyon hálás vagyok neked ezért.

Nagyon szeretlek:

Mama