2015. július 25., szombat

30/52

"Egy portré a gyermekeimről, hetente egyszer, minden héten 2015-ben."  

Emma: strandolás után egy kis Pannihoz bújás a takarón. Ragyog. Annyira jó testvér ezekben a napokban. Óránként puszilgatja Pannit, ölelgeti, és babusgatós hangon azt mondja: de cuuuukí!, ha pedig bárki elsétál mellettünk az utcán elmeséli neki, hogy ő a mi babánk, és úgy hívják Panni. Hálás vagyok a nagylányomért, és az ő nagy szívéért. 

Panni: 3 hetes és napról-napra imádnivalóbb. A kedves kis hurkák a karján és a combján, a kerek pocakja, a még kerekebb pofija, a türelmes, nagy szemei, és a kis szív alakú álla. Eszik és alszik, mint egy profi, lassan egy egész kilóval több, mint amikor megszületett, kezd ébredezni a mi kis világunkba, el-el nézelődik, és éber félórákon-órákon át tűri, hogy a karunkban öleljük őt.